top of page

Újcirkusz és szociális cirkusz

Mi az újcirkusz?

Az újcirkusz a nyitottság gondolatából ered. Abból, hogy zsonglőrködni, kötéltáncolni, szaltózni és trapézon lógni sokféleképpen és sok célból lehet. A szerzők által tradicionális cirkusznak nevezett világban a porondon hivatásos cirkuszművészek mutatják meg tudásukat. Ehhez képest radikális nyitást jelent, hogy a művész nem csak megmutatni, de megosztani is akarja tudását. Nyit és közösséget vállal a cirkuszon kívüli világgal, tanít, tanul, együtt játszik és gyakorol. Kikkel? Egyrészt más művészekkel, így cserébe ő maga is tanul másoktól. Így lesz a cirkusz része a kortárs tánc, a dráma, a zene, a színház és számos más művészeti ág, játék és sport is. Másrészt megosztja tudását az utca emberével és minden érdeklődővel, akik a cirkuszra már nem olyan távoli világként tekintenek, melynek lényege az emberfeletti technikai bravúrok kivitelezése, “az emberileg lehetséges” határainak feszegetése. Az újcirkusz iránt érdeklődők saját határaikat próbálgatják testileg, lelkileg. Egyre szélesebb rétegek látják meg, hogy mi ebben a jó, hogy megéri kipróbálni, gyakorolni. Az újcirkusz világát nem a titok és a misztikum határozza meg, hanem a nyitottság és az egymástól tanulás. Az újcirkusz végtelenül egyszerű alapgondolatának, a nyitottságnak mes - szemenő következményei lettek. Az elsődleges cél már nem maga a technikai tudás, az sokszor pusztán eszközzé válik. Az újcirkuszon belül számtalan megközelítés lehetséges, de három általános célt fontosnak tartunk kiemelni:

1. A művészi önkifejezés sok esetben az újcirkusz egyik fő céljává vált, akár profikról, akár hobbicirkuszosokról beszélünk. A technikai tudás ennek az önkifejezésnek sokszor nem a végeredménye, hanem eszköze. A művészi önkifejezés igénye folyamatosan megújuló művészeti formákat hoz létre mind profi mind amatőr szinten.

2. A tanulás és a fejlődés öröme szintén az újcirkusz célja. Tanuljunk a testünkről, a határainkról, mozgásról, kitartásról, félelemről, alkotásról, kreativitásról, együttműködésről és szórakozásról. Önmagunkról és másokról. Ehhez számos eszközt kínál az újcirkusz sokszínű világa, mindenki megtalálhatja a számára legjobban működő tanulási formát. E célért alakult ki a szabadidős cirkusz mint oktatási forma.

3. A társadalmi hatás lehetősége az újcirkusz egyiklegújabban felismert potenciális célja. Ahogy az újcirkusz lelépett a porondról és egyre több ember kezdte gyakorolni a cirkuszi műfajokat, nyilvánvalóvá vált ezek fejlesztő hatása mind egyéni, mind közösségi szinten. A cirkuszművész nyitottá vált a társadalmi egyenlőtlenségekre és problémákra, arra, hogy közösséget vállaljon a társadalom különböző rétegeivel és felelősen vegyen részt a világ alakításában. Ez a közösségi, szociális, integrációs és fejlesztési célok szolgálatába állított szociális cirkuszi módszertan lényege.

Az újcirkusz sokkal messzebbre mutat, mint a közismert vélekedés tartja, miszerint az újdonság az állatszámok hiányában keresendő. Az állatszámok hiánya következménye és nem lényege az újcirkuszi nyitásnak. Az újcirkusz emberközeli gondolatiságával nem egyeztethető össze az oroszlánok és elefántok és egyéb vadállatok fogságban tartása. (Időről időre azonban felbukkannak háziállatokat felvonultató újcirkuszi társulatok. A lovak, kutyák és egyéb kedvencek egyébként is az emberrel élnek és ugyanúgy részt vehetnek az alkotásban, mint az emberek.)

 

Mi a szociális cirkusz?

A szociális cirkusz ismérvei:

1. célja a társadalmi integráció előmozdítása, vagy akadályozottsággal élő személyek esetében az egyéni készségfejlesztés

2. a cirkuszművészetet használja eszközként a fenti cél elérése érdekében

3. részvételen alapul – a résztvevők maguk gyakorolják a cirkuszi diszciplínákat

A 3. ponttal kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy azok a cirkuszi elemeket tartalmazó előadások, melyeknek valamilyen szociális üzenete van, definíciónk szerint nem tartoznak a szociális cirkusz körébe. Továbbá a hátrányos helyzetű célcsoportoknak tartott előadásokat sem nevezzük szociális cirkusznak, ha a célcsoport befogadói szerepben marad, és nem válik a cirkuszi alkotás aktív részévé. Rengeteg remek ilyen jellegű kezdeményezés létezik szerte a világon, különös tekintettel a bohócdoktorokra, mi a nemzetközi szakirodalommal összhangban ezeket az előadásokat nem tekintjük szociális cirkusznak.

 

Mi a szabadidős cirkusz és mi a különbség?

A szabadidős cirkusz szintén a cirkuszművészetek gyakorlásának fejlesztő hatásaira épít, célja ezeknek a jótékony hatásoknak a kiaknázása. A fő eltérés a szociális cirkuszhoz és a szabadidős cirkusz között, hogy utóbbi nem egy konkrét társadalmi, közösségi vagy egyéni problémára kíván választ adni. A testmozgás, a társas alkotás, a mozgáskultúra vagy a kreatív önkifejezés fejlesztése mindenkiben meglévő igény. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére működnek a szabadidős cirkuszcsoportok, melyeknek tanítási módszerei hasonlóak a szociális cirkuszéihoz, de nélkülözik a társadalmi változásra való törekvést. A szociális cirkuszról alkotott definíciónk és állásfoglalásunk nincs kőbe vésve, tekintve, hogy egy fiatal és dinamikusan alakuló nemzetközi irányzatról beszélünk, melynek nincs még kiforrott, kanonizált terminológiája. Ebben a tanulmánykötetben a tapasztalatainkat írjuk le, reflektálunk a nemzetközi diskurzusra és bemutatjuk a szociális cirkusz felhasználási területeit.

  • Facebook
  • YouTube
INspirál Cirkuszközpont
logo MZSE.png
bottom of page